2010. december 4., szombat

Kikapcsolódáshoz - Két szintű soduko játék stopperrel


A Sudoku bár egy japán kifejezés a „szúdzsi va dokusin ni kagiru”, "a számjegyek csak egyszer szerepelhetnek" rövítése, a játék mégsem ázsiai eredetű. A „Number Placet” 1979-ben egy nyugdíjas amerikai építész Howard Garns alkotta meg először, Leonhard Euleregy svájci matematikus 1783-as „Görög-latin kocka” elméletét alapul véve, mely szerint, egy tetszőleges számsorban és számoszlopban úgy kellett elhelyezni a számokat, hogy adott oszlopban és sorban azok ne ismétlődjenek. 1984-ben került át a Number Place a Nikoli kiadó jóvoltából Japánba, ahol át is keresztelték Sudokunak és így indul világhódító útjára.
Bár hazánkba csak néhány éve jelent meg, hatalmas rajongótáborral büszkélkedhet. Újságok, klubok, könyvek jelentek meg körülötte, mert kiváló agytorna. Egyszerűek a szabályai, logikus következtetéssel bármelyik feladvány, függően a nehézségi fokától, de sikerélményt jelentve megoldható. Számtalan formája ismert: füzetek, magazinok, online változatok, vagy a weboldalunkon is kapható, reklámajándékként is jól szereplő, két nehézségi fokozatú, zseb-sudoku, amivel akár a 2011 őszén Magyarországon megrendezésre kerülő 5. Sudoku-Világbajnokságra is edzhet!
Azt nem tudni, hogy világszerte hányak szenvedélye a sudoku, a sheffieldi egyetem két matematikusa, Frazer Jarvis és Bertram Felgenhauer annyit már mindenesetre kiszámoltak, hogy a kilencszer kilences rácsban 6670903752021072936960 különböző helyes változat létezik.
Jó agytornát Mindenkinek!

Kikapcsolódáshoz - Mini petangue szett


Bár az időjárás nem kedvez túlságosan az izgalmas petangue meccsekhez, de ahogy a mondás is tartja: „Január, Február...itt a nyár!”
Nagyon jó, csapat szellemet is erősítő társasjáték, ideális lehet akár céges kirándulások alkalmával is elővenni, s mint ilyen reklámajándéknak is kiváló. A weboldalunkon megrendelhető 8 darabos mini golyójáték szett, 6 db fém labdát, 1 fa labdát, az „Öcsit”, és egy piros mérőfonalat tartalmaz, cipzáras fekete táskába csomagolva.

A Magyarszéken székelő, 1989-ben alapított Magyar Pétanque Szövetségnek jelenleg tizenhat tagegyesülete van. A megadott elérhetőségeiken lehet megtudni, hogy hol és mikor tartják a foglalkozásaikat és hogyan lehet hozzájuk csatlakozni. Ezeken az egyesületeken kívül is számos helyen van lehetőség petanqueozni. Budapesten a legismertebb ilyen helyszín a Golyós Söröző a Római Parton.
A játék
Ezt a játékot a gyermekektől a nagypapáig minden korosztály játszhatja. A játék célja, hogy a saját golyóink minél közelebb legyenek az Öcsihez (célgolyó), mert azok érnek pontot. A verseny a 13. pont eléréséig tart, az a csapat nyer, aki előbb eléri. Minden golyó egy pontot ér. Az Öcsi közelében a játék során a dobó játékosnak egy csapattársa tartózkodhat, aki mutatja a dobott golyó becsapódási pontját. A játékosok és nézők a pálya szélén, vagy végén tartózkodhatnak.
A játék története
A golyójátékok kezdete a civilizált társadalmakban az időszámítás előtti 5200-as évekre tehető, amikor egy abból az időből származó gyermekszarkofágban golyókat találtak. Ezt követően Nagy Sándor uralma alatt is említenek golyós játékot. Európában a rómaiak terjesztették el. Franciaországban a katonák olyan lelkesedéssel játszották, hogy a játékot IV. Károly be is tiltotta, mert a túlzásba vitt játék a harcedzettség rovására ment. A tiltások ellenére a játék fejlődött, a helyi sajátosságoknak megfelelően alakult ki a lyoni, a provance-i és a rafle játék.
Ciotat-ban a golyójátékosok a Provance-i játékot gyakorolták. Az egyik játékostárs, Jules le Noir, alsóvégtag bénulásban szenvedett és nem tudta a golyót 10 méternél távolabbra dobni. A társak alakították ki a pétanque szabályait, mely szerint mozdulatlan lábakkal (pieds tanqués = pétanque) kell a játékot játszani, 50 cm átmérőjű körből 6-10 méterre dobva a golyókat. A Ciotat-i polgárok átvették a szabályokat és "jeu de boules pieds tanqués" névvel illették. Ezt rövidítették le pétanque-ra.
Az információk a MAPESZ, Magyar Pentaque Szövetség honlapjáról származnak, ahol a játék részletes szabályai mellett sok érdekesség is olvasható: http://www.petanque.hu/mapesz